2013. június 24.
Fritz Tamás korábban keserűen írta, hogy Magyarország egy következmények nélküli ország. Ugyanerre a következtetésre juthattunk mi magunk is, amikor a parlament azon képviselői, akiket az átvilágító bírák nem akkreditáltak s törvényi kötelezettségük ellenére nem mondtak le mandátumukról. Gondolhattuk ezt, mikor a miniszterelnökről kiderült, hogy D-209 néven fedett ügynök volt, és nem mondott le.
Gondolhattuk ezt akkor, amikor a miniszterelnök sem az öszödi beszéd kiszivárgása után, sem a 2006-os szeptember-októberi zavargások után nem mondott le. Magyarországon voltunk, magyar politikai szakértőkkel, tanácsadókkal, magyar politikai morállal, magyar politikai gyakorlattal, mely a szocializmusban gyökerezett, ugyanazt folytatta már állampárti keretek és külső katonai kényszer nélkül.
Nemrégiben Gyurcsány Ferenc újból szenvedélyes hangú beszédet mondott, most már nyilvánosan. Láthatóan nagy érzelmek dúltak benne. Nemrégiben az a hír is napvilágot látott, hogy ugyan egyes DK-s politikusok valószínűleg befutó helyet kapnak az MSZP választási listáján, ugyanakkor maga Gyurcsány Ferenc nem.
Azt gondolhatjuk, hogy Magyarosrzság átlépett egy másik minőségbe. Mindkét együttműködésre készülő baloldali formáció “nyugatos” politikai tanácsadókkal készül. Első hozadéka ennek, hogy nyilvánvalóvá vált, a “nyugatos, haladó, polgári” demokráciában vannak nagyon erős korlátok, mégha fizikai kényszer nem is járul hozzá. “Nyugatos, haladó, polgári” demokráciában következménye van a politikai cselekvésnek, tetteknek, hitelét elvesztett politikus nem vehet részt a politikában, ha az a politikai erő, melyben részt vesz vagy támogat sikerre akar törni. Ezt látjuk most manifesztálódni.