2013. szeptember 9.
Norvégiában parlamenti választást tartanak és az elemzők várakozása szerint a kormányalakításhoz szükséges többséget a Konzervatív Párt fogja megszerezni és a miniszterelnököt adni, aki Erna Solberg személyében Európában egy újabb női vezető lesz. Ez nem újdonság Norvégiában mondhatnánk, hiszen korábban volt már női miniszterelnöke három cikluson át az országnak Gro Harlem Bruntland személyében. A helyzet abban különbözik, hogy Norvégia négy meghatározó pozicióját tölti be vagy nagy valószínűséggel fogja betölteni nő.
Amint említettük a miniszterelnöki poszt várományosa Erna Solberg, de az elemzői várakozások szerint a Konzervatív Pártnak koaliciót kell kötnie a Haladás párttal, melyet szintén egy hölgy vezet: Siv Jensen.
Belpolitikai és kormányzati szempontból fontos a szakszervezetek vezetőjének poziciója, melyet jelenleg egy női vezető Gerd Kristiansen foglal el. A nagyvállalati-munkáltatói érdekeket pedig szintén egy hölgy, Skogen Lund vezette tömörülés képviseli.
Talán nem csak a témával aktívan foglalkozók ismerik jól azt a tényt, hogy Norvégia elsőként tette kötelezővé a tőzsdén jegyzett állami nagyvállalatok vezetőségében való 40%-os kötelező női részvételt. Mindez ma már gyakorlattá vált az állami cégek és az államigazgatás vezetésében (iskolák, kórházak vezetése stb), ahol meghaladja az 50%-ot a női vezetők száma.
A nagyvállalati-munkáltatói érdekképviselet vezetője a The Financial Times-nak nyilatkozva (‘Norway celebrates the rise of powerful women‘ 2013. szeptember 7/8 p.7) azt is elmondta, hogy ma már a korábban hagyományosan férfiak által dominált területeken (szakmákon) belül is érezhető a női áttörés, ilyennek említette meg a nemzetbiztonság témakörét, melyen volt olyan megbeszélés, hogy csupán női résztvevők voltak jelen. Mindezt valamint azt a tényt, hogy a nők foglalkoztatottsága súrolja a 75%-ot annak tulajdonítják, hogy államilag támogatott a gyermekfelügyeleti rendszer s a szülőknek biztosított a szülés utáni távolmaradás a munkából (apáknak is 10 hét fizetett távolmaradás).
Az összképet azoban árnyalják a nem-állami szektor adatai. A magánszektorban a tőzsdei cégek csupán 6%-nak vezetője nő, és a tőzsdén nem jegyzett vállalatoknál ez az arány is csupán 15%. A tőzsdei cégeknél nők által betöltött vállalatvezetési pozició 41%, míg a nem tőzsdei cégeknél ez csupán 18%.
A cikk által megszólaltatott egyik női vezető szerint a bevezetett kvóta negatív hatása mutatkozik meg abban, hogy a tehetséges és ambiciózus nőket a jobban fizető felügyelőbizottsági poziciók felé terelte a helyett, hogy valóságos vállalatvezetői pozicókat (senior management) vállaltak volna el, hiszen eredetileg a kvóta bevezetése a vállalatvezetésben volt hivatott emelni a női részvételt.