2011. február 16.
Az elmúlt tíz nap történései közé tartozik, hogy kiderült nem sikerült elegendő aláírást gyűjteni ahhoz, hogy a választási listákon való kötelező női kvótáról népszavazást lehessen kiírni.
Persze, nem csak képviselői kvótanők vannak, hanem üzleti kvótanők is, azaz olyan szabályok, amelyek arról rendelkeznek, hogy az egyes magán vagy állami cégek igazgatóságaiban hány százalékban legyenek jelen a női nem képviselői.
Norvégia
A téma 2004-ben került felszínre, amikor a norvég kormány, konzervatív minisztere úgy határozott, hogy kötelezővé teszi a nők arányát az állami cégek illetve egyes magáncégek igazgatóságában. A jogszabálynak való megfelelésre két év türelmi időt kaptak a cégek, nemteljesítés esetén törölték őket a cégnyilvántartásból. A miniszter úgy érvelt, hogy az egyes cégek igazgatósági tagjai között soknak van többes (két, három vagy akár ennél is több) igazgatósági tagsága, a női vezetői kvalitások kimutathatóan jót tesznek az egyes cégek vállalati eredményeinek, a mai viszonyok között biztosan találni szakmailag és emberileg alkalmas női vezetőt a tagságra és a kötelezés nem különb egyéb, az állam által előírt (pl. statisztikai vagy adó) kötelezésnél.
A norvég cégek, ha nem is tetszett nekik az új jogszabály, eleget tettek annak és a 2002-es 6%-os női arány mára 44%-ra nőtt.
A norvég kormány gyakorlata azóta több európai országban is követőkre talált. 2007 óta Spanyolországban van ilyen előírás. Franciaország 2012-ig az ország 2500 legnagyobb cégének tervezi előírni egy 20%-os köszöb teljesítését, amit 2016-ra 40%-ig kell emelni.
Nagy-Britannia
Nagy-Britanniában a kormány maga kérte fel Lord Davies of Abersoch-t, hogy járja körbe a témát, melynek eredménye a jövő hónapban várható. A vizsgálat eddigi megállapításai szerint a legjelentősebb brit cégek (a FTSE 100) 12,2%-ában vannak női tagok az igazgatóságokban, míg a FTSE 250 cégek között ez az arány már csak átlag 7,3% úgy, hogy a cégek majdnem felénél egyáltalán nincs nő az igazgatóságban.
A múlt héten az a hír járta, hogy az Európai Unió biztosa Michel Barnier is gondolkodik hogyan lehetne a nők arányát növelni a gazdasági vállalkozások döntésthozó szervezeteiben.
Visszatérve a britekre, az eddigi hírek szerint Lord Davies egyelőre ellene van a női kvóta bevezetésének és azt szorgalmazza, hogy maguk a cégek dolgozzanak ki terveket a nők arányszámának növelésére. Minderről elképzelései szerint a cégeknek éppúgy adatokat kellene közölniük, mint a társadalmi felelősségvállalás körében tett terveikről.
És Magyarország?
Látván az elbukott aláírásgyűjtést, olvasva a blogoszféra kommentjeit, levonhatjuk a konzekvenciát, hogy egy kötelező női kvóta bevezetése az üzleti szférában hatalmas vihart kavarna. Képzeljük el, hogy a mostani polgári-konzervatív kormány előírja ezt??!! Esetleg lehet, hogy a polgári-konzervatív kormány mégiscsak bevezeti azt, mindenfajta kötelezés nélkül?
Képzeljük el, hogy a kormány úgy határoz, a következő választásokig az állami cégeknél az igazgatósági tagok közé 1/3 arányban női tagot választanak. Semmi kötelezés, csak egyoldalú kötlezettség vállalás.
Képzeljük el, hogy a példát követik a nagyobb városok önkormányzatai is. Ha belegondolunk Budapest cégeinek elmúlt néhány évi tevékenységébe, talán kifejezetten jót tenne néhány női tag azokban az igazgatóságokban, amelyek a vállalatok gazdasági döntéseit hozzák.
A trend ki fog alakulni. Egyrészről a női vezető elfogadott lesz, másrészről egy magára adó cég már nem fogja tudni megengedni, hogy ne legyen női tagja vezetőségének. Mindez pedig jót fog tenni a magyar gazdasági és közéletnek is.