2012. november 19.
Nagyvállati női kvóta ügyben újra felpezsdült az élet Európában. Gurmai Zita lelkesen számolt be erről az ATV Start műsorában. Megtudhattuk tőle, hogy a kötelező nagyvállati női kvóta európai szintű bevezetését két évvel ezelőtt egy másik EP képviselővel együtt ő maga terjesztette elő. A Bizottság által 2012. november 14-én elfogadott javaslat Gurmai Zita szerint ugyan fel van higítva, mert nem beszél az igazgatóságokról csak a felügyelőbizottságokról, de legalább ennyit sikerült elérni.
Gurmai Zita arra is emlékeztetett, hogy az MSZP három másik politikusával együtt – az Európai Bizottság munkájára tekintettel – már benyújtott egy kötelező nagyvállalati kvótára vonatkozó tervezetet a magyar parlamentnek, amely nem került megvitatásra.
Az interjú alapján a nézőnek az a benyomása támadhat, hogy lesz kötelező nagyvállalti kvóta, ugyan esetleg nem teljeskörűen, csak korlátozottan, de minden esetre kötelezően bevezetésre kerül majd minden uniós tagállamban.
Álljon itt néhány angol nyelvű megfogalmazás az ügyben irányadó sajtóorgánumoktól:
“Companies may be required to favor women over equally qualified men…… The European Commission adopted a proposal aiming to make boards two-fifts female by 2020…. The draft rules need the backing of most of the EU’s 27 member states and the bloc’s parliament, which can amend draft laws before they become final.” Bloomberg, ‘EU Comapines Face 40% Quota Rule Favoring Women on Boards‘ 2012. November 14.
“Brussels is to announce on Wednesday a new plan to boost the number of women on boards that will not include mandatory female quotas… ….a 40 per cent quota as an objective but companies will not face sanctions if they do not meet it..:” FT ‘Brussels waters down board quota plan‘ 2012. november 13.
Ha valóban a tényekről akarunk beszélni, akkor látható a tudósítások alapján, hogy a Bizottság által végre elfogadott tervezet egy valóságos visszavonulás az eredeti elképzeléshez képest. Az elfogadott tervezet szerint a nők számarányának csak a felügyelőbizottságokban kellene 2/5-ös szintet elérni, nem pedig az igazgatóságokban. A tervezet szerint a tőzsdén jegyzett vállatok közül is csak azok lennének kötelesek ezt az arányt teljesíteni, amely cégek 250-nél több személyt foglalkoztatnak, vagy éves globális árbevételük meghaladja az 50 millió Eurot. Ezen túl az egyes tagállamok kormányai további mentességet adhatnak egyes cégeknek. Ilyen lehet péládul, ha a vállalat alkalmazottainak mindössze 10%-a nő vagy a vállalat igazgatásában a nők már 1/3-os arányt tesznek ki. A szabályozás a tőzsdei cégekre nézve 2020-ban, az állami tulajdonú cégekre nézve 2018-ban lépne hatályba. A tervezetben nem szerepelnek kötelező és drákói szanciók a nem teljesítőkkel szemben, az egész mechanizmus inkább a kiválasztás átláthatóságára koncentrál majd, és az egyes tagállamoknak nagy szabadsága lesz, hogy saját hatáskörben állapítsák meg, hogyan lehet a nők arányszámát emelni a gazdasági döntéshozatalban.
Az elfogadott tervezet a fenti tudósítások alapján csak egy lehetőség (“may be”) és azt később még az EU tagállamoknak is jóvá kell hagyniuk. A Bloomberg idézi a német korményszóvívőt Steffan Seibert aki szerint: ‘A European rule on the issue is “doubtful”, and should be handled by national goverments’. Ha emlékszünk kilenc tagállam fejezte ki ellenállását azzal szemben, hogy a női kvóta európai szinten kötelezően legyen szabályozva. Németország nem csatlakozott az aláírókhoz, mégis egyetértett a levél tartalmával, tehát valószínűsíthető a fenti német nyilatkozat alapján is, hogy nem lesz kötelezően bevezetendő európai szabályozás.
Gurmai Zita mindezek fényében úgy tűnik nagyvonalúan kezelte a tényeket, esetleg mondhatnánk azt is, hogy “nem bontotta ki az igazság minden részletét”.