2014. november 22.
A 2014 őszi svédországi parlamenti választások eredményei nem sok teret kaptak Magyarországon, pedig érdekesek lehetnek számunkra.
Az idei választásra a svéd jobb-közép kormány bizakodóan tekinthetett. Nyolc év sikeres kormányzás: csökkenő munkanélküliségi adatok (250 000 új munkahely 8 év alatt), növekvő gazdasági mutatók, csökkenő adóterhek.
A választásokat végül a Szociál Demoktarták nyerték, mivel a választók ugyan elégedettek voltak a jobb-közép kormány teljesítményével, mégis valami újra vágytak, így kormányzó párt 10%-ot veszített 2010-es eredményéhez képest.
Az eredmények elemzése nem okozott örömet a nyertes Szociál Demokratáknak sem, akik ugyan a szavazatok 31,2%-t gyűjtötték össze, ez azonban mindössze 0,1%-kal volt több szavazat, mint a 2010-es eredményük, ugyanakkor a szélső-jobbnak tekintett, bevándorlás ellenes Svéd Demokraták pártja megduplázta voksainak számát: 12,9%-ot kaptak, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a jobb-közép kormánytól elfordulók nagy része a szélsőségesnek tekintett pártot erősítették szavazataikkal.
A svéd helyzetet tovább bonyolítja, hogy a Szociál Demokraták fő szövetségeseként számon tartott (és koalíciós partnernek tekintett) Femista Kezdeményezés nevű párt nem tudta megugrani a 4%-os parlamenti bejutási küszöböt, ezért a Szociál Demokratáknak koalíciós tárgyalásokat kellett folytatniuk a Zöldekkel (akiknek a nyertes szocdemekkel sokban ellentétes a programjuk), míg a volt kommunista párttal a Left-tel eleve kizárták az együttműködést. Mindezek eredménye egy kisebbségi kormányzás lett, ahol minden egyes kérésben egyeztetni kell a parlament másik térfelén ülő pártokkal az ország kormányozhatósága érdekében.
A balodali svéd kormány első hónapját a The Financial Times tudósítása (Budgets and business test Sweden’s PM, 2014. november 10. p.6.) szerint a gazdasági élet szereplői “katasztrófálisnak” illetve a vállalkozásokkal szemben “napról-napra ellenségesebbnek” jellemezték.
Stefan Löven miniszterelnök megválasztása óta eltelt hivatali tevékenységét azzal jellemezte, hogy a munkanélküliség csökkentésére, az iskolai eredmények javítására és a híres skandináv jóléti állam tevékenységének kiterjesztésére koncentrált (az mivel “elmúlt 8 év csak adócsökkentésről szólt”).
A gazdasági szereplők negatív véleményét leginkább a koaliciós kormány Zöld Párti minisztereinek kijelentései alapozták meg, akik kilátásba helyezték a Stockholm-i Bromma repülőtér bezárását, az ország nukleáris erőművi kapacitásának csökkentését és annak kizárását, hogy magáncégek nyereséges tevékenységet végezzenek a közszolgáltatások területén.
A svéd választások egyik legfontosabb kérdése, hogy mennyi bevándorlót fogadhat Svédország továbbra sem lett eldöntve, hiszen a nyertes baloldali miniszterelnök épp azt a gondolatot képviseli, mint a vesztes jobb-közép miniszterelnök: a bevándolást továbbra is támogatják, mert senki sem jókedvéből hagyja el a hazáját és keres új életet távol szülőföldjétől.