2011. január 10.
Hetek óta másról sem szólnak a rádiók, tévék, szóbeli és írott elemzések, hogy a magyar médiatörvény mennyire ellene van a demokratikus szabályoknak, a jogállamnak. Nemcsak itthon szólt erről minden és mindenki, hanem a külföldi sajtó és média is élénken véleményt nyilvánított.
Azt gondolom, hogy a probléma gyökere – azaz a félreértés alapja ott van, hogy akik a vészjeleket kezdték küldözgetni és meghúzták a vészharangot, azok egypárt renszerben gondolkodnak. Mondhatnám azt is, hogy nem gondolkodnak demokratikusan. Számukra országgyűlés, kormány, párt szinoníma. Ahogy az is volt 1989 előtt. A Párt döntést hozott egy belső zárt ülésen, amiről vagy kiadtak valami közleményt vagy nem. A Párt döntése alapján és ahhoz teljes mértékben ragaszkodva a kormány is hozott döntéseket, jogszabályokat és végső esetben a parlament is összeült és a Párt döntésének megfelelően a kormány által előterjesztett ügyeket megszavazta. Nem volt senkinek kétsége a dolog végkimenete felől. A legfontosabb az eljárásban a Párt döntése volt. A parlament az 1980-as évek végére évente kétszer tartott ülést kb 2-3 napig, amikor elfogadták a költségvetést illetve a zárszámadást. Évente ebben az időszakban 4-5 törvény született. Törvénymódosításra törvényerejű rendeletet hoztak, amely nem tartozott a parlament hatáskörébe.
A kormány tagjai mind a Párt tagjai voltak és az országgyűlés tagjai is mind a Párt tagjai voltak. Kötötte őket a pártfegyelem és végrehajtották az utasításokat, mégha az egy törvény megszavazása volt esetleg, ami ahhoz kellett, hogy népi demokráciának lehessen hívni a rendszert.
Érteni kell azt is, hogy a marxista hatalomgyakorlás és felfogás része volt a “tájékoztatás”, a propaganda. A sajtó nem tényeket közölt a hírekben és a tények alapján véleményeket, hanem a fentiek szerint a Párt által megszabott keretek között és szerint információt közölt, aminek vagy volt igazság illetve ténybeli alapja vagy nem, és a vélemények pedig mindig megfeleltek a Párt elvárásainak. (Persze az 1980-as évek vége ebből a szempontból már kissé atipikus, de ez a lényegen nem változtat.) Tegyük még ide, hogy az újságírók közül a Párt tag jai voltak, azok akik ráhatással voltak, mi j elenjen meg. Ők pedig helyt álltak és megtettek mindent azért, hogy a Párt álláspontja érvényesüljön.
Folytathatnánk a sort azzal, hogy a rendőrség, az ügyészség és a bírói kar meghatározó része és tagjai szintén a Párt tagjai voltak, tehát a jogalkalmazás során is érvényesültek azok a szempontok, amiket a Párt a fentiek szerint meghatározott.
Ha most végiggondoljuk azt az érvrendszert, amit a kritizálók felhoznak a fentiek szerint lehet csoportosítani a kifogásokat (a példák kiragadottak):
A Fidesz hozta az új média törvényt.
A Fidesz kinevezettjei vannak a médiatanácsban.
Az egyes fogalmak nem konkrétan körülhatároltak (közerkölcs, kiegyensúlyozott tájékoztatás stb), az egyes bírságok nem konkrétan meghatározottak – mindez áttételesen arra utal, hogy a Fidesz, a Párt fogja megmondani kit és miért lehet büntetni.
Nagy megütközést keltett, hogy a korábban kitüntetett Anne Appleboum is negatív véleményt mondott a jelenlegi magyar helyzetről.
De Ms Appleboum, akiről tudható, hogy Oxfordban tanult – életét nem Európa szovjet övezetében élte le, legfeljebb időnként ott tanult vagy kutatást végzett ott. Minden esetre demokratikus fejjel gondolkodik. Külön áll a szeme előtt és az értelme előtt a törvényhozás vagy más néven a parlament. Ahol tiszta, versengő megmérettetés után az állampolgárokat képviselő pártok tagjai ülnek. És a főhatalmat gyakorolják.Rendszeresen és sokat vitatkoznak, akár kiabálva is, akár az éjszakába nyúlóan is. Egyes képviselők saját indítványokat is benyújtanak és azokat is elfogadja a parlament. Törvényeket hoznak. A meghozott törvények alapján a kormány (ami állhat egy párt esetleg több tagjaiból) rendeleteket hoz, határozatokat hoz, intézkedik, irányítja az országot. A kormány a parlament elé viszi a kezdeményezéseit, előterjesztéseit, megozott döntéseiről, a kormány beszámol az országgyűlésnek. Az országgyűlés ellenőrzi a kormányt, beszámoltatja. Az országyűlés állapítja meg a törvényeket, amelyek alapján a jogalkalmazás eljár, az ebben résztvevők pedig a törvénynek megfelelően kell hogy eljárjanak.
Ms Appleboumnak ezen az alapon értelmezi a hozzá eljutott híreket. Ezért fél, hogy rossz irányba mennek a dolgok Magyarországon, mert az elé tett információ zavaros. Hol kormány, hol Fidesz, hol parlament, hol kinevezett kegyencek.
Addig, amíg a fogalmakat nem használjuk kristály tisztán addig ilyen helyzet bármikor előfordulhat Magyarországon és Magyarországgal.