Akarva akaratlanul

2019. március 21.

Most már nem csak a bankok hírdetéseiből tudjuk, hogy bővülnek a családtámogatások pénzügyi lehetőségei, hanem a kormány által fizetett médiakampány is minden csatornán tudatja velünk, hogy nem csak új építésű lakásokat, hanem használt lakásokat is lehet venni, nem csak városban, hanem falvakban is, nem csak újat lehet építeni, hanem a rendelkezésre bocsátott összeget felújításra is lehet fordítani. Babaváró támogatást kapnak, akik ezt kérik stb stb stb.

Mindez azzal van alátámasztva, hogy Magyarország legnagyobb problémája a népességcsökkenés, ha nem születik elég gyermek nem lesz, aki a jövőben dolgozzon – ennek jelei már most is látszanak, nagy a munkaeőhiány minden területen.


De vajon csak és kizárólag a népesedési gondokat, annak gazdasági vetületeit oldják meg (kezelik) a bevezetett intézkedések – vagy akarva akaratlanul egy másik, súlyos problémát is kezel a kormány.

Nagy-Britanniában manapság két dologról szólnak a híradások – print és média egyaránt: a Brexitről és a késeléssel elkövetett, leginkább fiatalok által, fiatalok sérelmére elkövetett bűncselekményekről.

Minden megszólaló sajnálkozásának ad hangot, hogy ez mennyire elszomorító, hogy fiatal életek, értelmetlenül vesznek el. Hogy fiatalok bandába szerveződve érzik csak jól magukat, hogy kést, egyéb szúró vágó fegyvert tartani maguknál státusz szimbólum. Hogy fenyegetve érzik magukat, ezért hordanak maguknál ilyen eszközöket. A Gyerekjogok Angol Biztosa Anne Longfield által jegyzett tanulmány szerint 27 ezer 19 év alatti személy jelölte meg magát “banda tagként” (gang member) és több mint 300 ezeren nyilatkoztak úgy, hogy van ismerősük, aki magát banda tagnak vallja. 2019 februárjának utolsó hetében 9 fiatal lett késelés áldozata és ez az adat nem tartalmazza azokat a sérüléseket, amelyek ugyancsak késelés következményei, de nem járnak halállal, így “egyszerűen” csak kórházi ellátásra kerülnek.


Ellenzéki oldalról elhangzik, hogy a rendőrség számára rendelkezésre bocsátott összegek nem elegendőek, nincs elég rendőr az utcán, nincs elég szociális munkás, befogadó központ, ahol a problémás gyerekekkel foglalkoznának.


Kormánypárti oldalról elhangzott, hogy a rendőrség létszámának alakulása nem befolyásolja az egyes bűncselekmények számának alakulását, a rendőrség megfelelően kezeli a helyzetet.

Ha a számokat nézzük az angol rendőrség állománya épp a csúcson volt kb egy évtizeddel ezelőtt, a speciálisan angol “stop-and-search” eljárás, amikor a járőr felszólítására a kiválasztott egyénnek átvizsgálhatják a ruházatát háromszorosa volt a jelen gyakorlatnak – mégis az egekben volt a késelések száma.

Mi lehet az oka annak, hogy fényes nappal, iskolából hazamenve is bárkit érhet ilyen támadás?

Ami a parlamenti szócsatákból, politikusi nyilatkozatokból és a főcímekből kimarad az az, hogy azok, akiket beszippant a banda-kultúra, azok a fiatalok maguk is olyan családokból valók, ahol jelen van az erőszak, ahol jelen van a kábítószer és az alkohol, ahol a bűnözés napi szinten látott aktivítás a gyerekek által, akik ezt nem csak megengedhetőnek, hanem követendő példának is látják. Sok ilyen háttérrel rendelkező gyereket zárnak ki az iskolákból magaviselti problémák miatt, ők azok akiket könnyen elérnek a drog dílerek és egyéb bűnözői körök. Nagyon halkan és csak szóban hangzik el, hogy sok ilyen családban hiányzik az apa, hogy nincs szeretet a családban, hogy aki bandába tartozik – tartozik valahova, kötődése van, eszményei vannak – mégha nem is a társadalom által elvártan.Gondolhatjuk-e ezek után, hogy a magyar kormány intézkedései nem csak arra jók, hogy felpörgessék az ingatlanpiacot és az építőipart, ezzel a gazdaságot, enyhítsenek a népesedési válságon, de azzal, hogy biztonságos lehetőséget nyújtanak egy otthon kialakítására, hogy támogatják a családok létrejöttét és esély van egy a család fennmaradását sikeresen befolyásoló egisztenicia kialakítására csökkenhet az esély arra, hogy ilyen lefelé menő spirál alakuljon ki a társadalomban. Lehet hogy ez banális megközelítés, de nem hagyható figyelmen kívül.