A jogállam nyolc alapszabálya

2011. május 22.

A  The Daily Telegraph 2011. május 20-i cikke nekrológ Tom Bingham emlékére, aki a legfőbb brit bírói posztot töltötte be, ő volt a “Lord Chief Justice” (“Britain is right to honour this champion of the rule of law”).

A szerző ismerteti az egykori legfőbb bíró erényeit, amivel mindig pontosan meg tudta ítélni, mi a bírói függetlenség záloga a politikailag kényes helyzetekben. Hogyan állta útját az egyre terebélyesedő végrehajtó hatalomnak, mint amikor például a szabadság korlátozásáról lett volna szó és amire 1620 óta nem volt példa. Ilyen volt a habeas corpus eltörlésére való kormányzati szándék arra hivatkozással, hogy a terrorizmussal olyan összetetté vált a bünüldözés, hogy az előzetes fogvatartás ideje meghaladhatja a 36 órát. Ilyen volt a magyar jogban nem meghonosodott gyakorlatnak, az esküdtszéki tárgyalás eltörlése ellen való fellépése is.

A habeas corpus gyakorlat terrorizmusra való hivatkozással történt felülírása – parlament által alkotott törvénnyel – oda vezetett, hogy miután azt Law Lordok  “alkotmányellenesnek mondták ki” (tekintettel arra, hogy Angliában nincs külön alkotmánybíróság) az kormányválságot okozott. Ekkor a legfőbb biró meghívást kapott a belügyminisztertől egy “magánjellegű megbeszélésre”, melyet jó érzéssel utasított vissza.

Nem sokkal halála előtt publikálta Lord Bingham a “The Rule of Law” című könyvét. E szerint a jogállamnak nyolc alaptörvénye van, mely nem egy önkényes doktrína, hanem a méltányos és igazságos társadalom alapja.

Nézzük mit jelent ez egy brit szemszögéből: a jog mindenkire egyformán vonatkozik, a jogkeresés nem lehet a gazdagok kiváltsága (azaz anyagilag megfizethető a pereskedés), a jognak könnyen érthetőnek kell lennie mindenki számára, a jognak védenie kell az alapvető emberi jogokat, a jogot minél gyorsabban érvényre kell juttatni (ld. a magyar büntetőigazságszolgáltatás lassúsága), a méltányos tárgyaláshoz való jog alapvető kérdés, a közszereplők és tisztségviselők ne éljenek vissza hivatalukkal, az államnak tisztelnie kell e nemzetközi jogot.

Lord Bingham a fenti a terrorizmussal összefüggő szabályozás vitája kapcsán azt írta: ” A világon vannak olyan országok, amelyekben a jogalkalmazói döntések a kormány döntései felé hajlanak. De ezek nem azok az országok, ahol élni szeretnénk.”