A kulcsmondat

2014. április 15.

A The Financial Times a magyarországi országgyűlési választokat megelőzően publikált cikkéből (‘Hungary goes to polls after bitter campaign‘ 2014. április 4. londoni kiadás p.8.) megtudhattuk, hogy a magyar választásokra olyan környezetben fog sor kerülni, ahol a kormánypártok részére előnyösebb a választási rendszer, ahol a választópolgárok nem férnek hozzá valamennyi párt információjához, ahol teljes média és hírdetési fölénye van a kormánypártoknak.

Az újság a választásokat követően 2014. április 8-án nemcsak egy hosszabb cikkben (‘Hungary elections marred, says OSCE‘), de szerkesztőségi vezércikkben is reagált a választások eredményére (‘Goulash revanchist scores a big victory‘).

A ‘liberális, pro-Europe’ beállítottságú lap vezércikke arra figyelmeztette Európát, hogy már nem hallgathat a választási eredmények tükrében, nem elegnedő néhány szóbeli megnyilvánulás lépnie kell Magyarország ellen, ahol nem működnek a fékek és egyensúlyok, így az egész EU fenyegetve van egy revansista, nacionalista  vezető által.

Vajon mi késztet egy ilyen  nagy nemzetközi lapot arra, hogy a globális pénzügyi és gazdasági színpadon gyakorlatilag nem jelen lévő kis ország miatt vezércikket publikáljon?

A kulcsmondat a következő: “Mr Orban has also pursued a statist economic policy, intervening selectively in the market to punish those he deems antisocial.” Most tekintsünk el attól, hogy minden csak és kizárólag Orbán Viktor személyes döntése, elhatározása vagy nézete. A lényeg, amely miatt a vezércikk megszületett az a kitétel, hogy  piac egyes szereplői “antisocial”-nek vannak minősítve, így gazdasági tevékenységüket korlátozták.

Ez a mondat ugyan egy elítélő megfogalmazás a magyar kormány eddigi tevékenységéről, de kimondatlanul annak a beismerése is mintegy, hogy vannak olyan szereplők a gazdaságban, akik adott  esetben csak és kizárólag saját profit érdekeiket veszik figyelembe, nem figyelnek a társadalom teherbíró képességére, nem gyakorolják a CSR semmilyen formáját sem.

Az FT ezzel a mondattal mintegy elismeri, hogy van lehetőség másfajta gazdasági felfogásra is és éppen azért támadja Magyarországot most már több, mint négy éve folyamatosan, mert fél, hogy a magyar felfogás a világ más országaiban is követőkre talál.