2011. március 26.
Az alkotmányozás kapcsán az utóbbi időben többször volt arról szó, hányszor és hogyan szerepel majd az új alkotmányban Isten, egyáltalán szerepelhet-e Isten az alkotmányban. Egyesek azt is látni vélték, hogy állam és egyház elválasztásásának elve nem fog érvényesülni, mások azt látják, hogy az önkormányzati iskolák állami kézbe vétele az “egyházak kezére” játssza az iskolákat és a gyermekeknek nem lesz meg az a joga, hogy “világnézetileg semleges” iskolát választhassanak maguknak.
Azt gondolom, az elmúlt időszakban ezek a kérdések racionális megvitatás nélkül, “világnézetileg” lettek elintézve.
Gondolkodtunk-e már azon, vajon egyálltalán van-e keresnivalójuk az egyházaknak a politika szinterén, vagy csak a “templomban” van a helyük, csak lelkigondozást végezhetnek, imádkozhatnak, esetleg iskolát, szociális otthont tarthatnak fenn. Gondolkodtunk-e azon, mondhat-e egy egyház véleményt mondjuk az agrárpolitikáról vagy a vidék helyzetéről, esetleg az egészségről, az alkotmányról. És ha mond véleményt, akkor azt milyen alapon teszi: “pártszimpátia ” alapján vagy esetleg egy teljesen más alapon? Egyáltalán milyen alapon mond bármilyen a társadalmat és a politikát érintő véleményt mondjuk a Katolikus Egyház?
Skóciában 2011. május 5-én “regionális” választások lesznek, azaz megválasztják a Skót Parlamentet, mely bizonyos kérdéskörben (oktatás, egészségügy pl.) önállóan igazgatja Skóciát. A választásokra készülve a Skót Katolikus Egyház is felkészült és a “Catholic Parliamentary Office” honlapján minden egy választási kampányban számbavehető kérdésre megpróbál választ adni. Magának a honlapnak az alcíme: “promoting faith and reason in politics” körülbelül úgy fordítható, hogy “hitet és értelmet vinni a politikába”.
A honlap magyar látogató számára talán legérdekesebb része az “Issues” (Témák) menűpont alatt található “Constitutional Issues” (Alkotmányozási kérdések). Ebben a menűpontban bőven olvashatunk arról, hogy a Katolikus Egyház mit gondol az államról, politikáról, milyen alapon szól bele a dolgokban vagy a dolgokhoz. Az oldal kivonatokat közöl a “Centesimus Annus” kezdetű enciklikából: ” 47.:….Az Egyház tiszteletben tartja a demokratikus berendezkedés jogos szabadságát, s nem érzi magát feljogosítva arra, hogy ezt vagy azt az intézményi vagy alkotmányos formát részítse előnyben. ” Az oldal olvasásra ajánlja ebben a témában még XXIII. János pápa “Pacem in Terris” kezdetű enciklikáját.
Talán levonhatjuk azt a következtetést, hogy a skóciai katolikusok álláspontja Magyarországon is helytálló lehet, tekintettel arra, hogy a katolikus tanítás egyetemes.