Ami a számok mögött van

2017. február 28.

Az elmúlt hetekben több híradás jelent meg arról, hogy a fizetésbeli (jövedelmi) különbség a nők és a férfiak között csökken. Ha figyelmesen olvassuk a híradásokat pontosan láthatjuk azokat az okokat, amiért ez bekövetkezett.

A The Daily Telegraph 2017. január 19-i cikke szerint több nő dolgozik, mint eddig bármikor. Az brit statisztikai hivatal az Office for National Statistics szerint a 16 és 64 év közötti hölgyek 69.9%-a áll munkában, dolgozik valamilyen formában és ez nem csak emelkedés a legutóbbi statisztikai adatfelmérés óta, hanem a legmagasabb arány 1971 óta. A kereseti szint is nőtt éves átlagban 2.7%-kal, ami szintén meghaladta a korábbi adatfelvételkori számokat.

A The Daily Telegraph egy korábbi cikkében (2016. augusztus 23. “Women pay high price at work if they have children) arról értekeznek, hogy a gyermekvállalás még mindig hártányosan befolyásolja a nők kereseti viszonyait és előmenetelét. A cikk azt a megállapítást tette, hogy az elmúlt évtizedben a munkában lévő férfiak számaránya csökkent, miközben a kereső nők számaránya nőtt – mindez nem csak arra vezethető vissza, hogy a láthatatlan munkavágézés terén kiegyenlítődni látszanak a viszonyok, hanem azt is hogy a vállalható (elvégezhető) munka, foglalkozási körök és szakmák száma és tipusa megváltozott – ezáltal a férfi munkaerő kiszorult a piacról (főleg az ipari termelés hanyatlásának köszönhetően).

Ugyanezt az állítást fogalmazta meg A The Financial Times cikke, mely szerint “Gender pay gap closing as men shift into low paid work”  (2017. január 9.) Az FT cikke a Resolution Fundation kutatása alapján vonta le a tanulságokat. E szerint a most munkába álló korosztály az első, amelynek azzal kell szembenéznie, hogy élete során nem fog egyre jobban élni, mint szülei vagy nagyszülei generációjának ez megadatott.  Az elvégezhető munka fajtája, a munkavállalásra nyitva álló foglalkozások nagy száma eltünt vagy megváltozott – egyrészt az automatizáció miatt, másrészt egyszerűen munkakörök (iparágak) tüntek el, főleg a közepesen vagy alul fizetett munkák körében.

Kiemelik, hogy ugyan egy mai pályakezdő férfi még mindig több fizetést kap átlagban 30 éves koráig mint egy átlag női munkavállaló, ugyanakkor  30 éves koráig átlagosan 12500 GBP-tal kevesebb jövedelmet szereznek, mint az előző generáció – tehát csökkennek a nemek keresetei közötti különbségek. Ugyanakkor ez a  csökkenő kereseti különbség abból is előáll, hogy egyrészt a nők jobban fizetett, magasabb kvalifikációt igénylő munkahelyekre mennek dolgozni, míg a férfiak a nagy számabn megszűnő (korábbi, tradicionális) munkalehetőségek miatt elvállalják a kevésbé fizetett munkaköröket is nagy számban. Azaz a nemek közötti fizetési különbség nem azért csökken, mert a nők ugyanazért a munkért több fizetést kapnak, hanem mert a férfiak rosszabb feltételekkel állnak munkába.

A The Financial Times foglalkozott a most megválasztott amerikai elnök kijelentésével is (“America’s ‘jobs for the boys’ is just half the employment story” 2017. február 7.).

A  cikkben bemutatott adatok szerint ugyan a statisztikai munkanélküliség alacsony (csak 4,8%-os), ugyanakkor a munkát egyáltalán nem keresők száma megközelíti a 20%-ot a 25-54 éves korosztályban. Az adatok itt is azt mutatják, hogy az ipari munkahelyek megszűnése a fő oka a férfiak munkanélküliségének, melyet csak súlyosbít az automatizáció vagy a külföldi munkavállalók jelenléte a munkaerő piacon. A cikk legfontosabb megállapítása magyar szempontból talán az, hogy az ereje teljében lévő női munkaerő sincs foglalkoztatva – sőt még a legtradicionálisabb női szerepeket vivő Japánnál is kisebb mértékben van foglalkoztatva. Mindez arra vezethető vissza, hogy az USÁ-ban a mai napig sincs semmilyen államilag támogatott anyasági ellátás, a szülés után fizetett otthonmaradás. Az OECD országokban 1970-ben átlagosan még csak  17 hét fizetett szülési szabadságra volt lehetőség, addig ez mára körülbelül egy év időtartamra nőtt.  Donald Trump választási igéretei között szerepelt ennek a reménytelen helyzetnek a feloldása, hat hét garantált szülési szabadság bevezetése.  Az FT újságírója nem is kívánhatott mást, mint ennek a családbarát intézkedésnek a bevezetését úgy, hogy az gender semlegesen, mind a két szülő által felhasználhatóan kerüljön bevezetésre.