Hatóságaink figyelmébe

2011. november 16.

Van nekünk Egyenlő Bánásmód Hatóságunk és van nekünk Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (Hatósága) is, nem tudom bármelyik is gondolkodott-e az alábbi gondolatrendszer mentén. Az ő figyelmükbe is ajánlom a The Finacial Times 2011. november 10-én a vélemény rovatban megjelent írást Noreena Hertz tollából. A cikkíró a Duisenberg School of Finance tanára, kutatásának publikációja ‘Women and Banks: Are female customer facing Discrimination’ címmel jelent meg az FT cikk publikálásával egyidejűleg.

Business, kvóta, nő 4.

2011. október 17.

Az elmúlt időben sorra vettük mi a helyzet a világ különböző tájain a nők arányával a gazdasági életben. Most nézzünk körül régiónkban, mi a helyzet a volt szocialista államok közül a Visegrádi négyek államaiban.

Parlamenti vitanap

2011. október 3.

Parlamenti vitanapot kezdeményezett Ertsey Katalin LMP-s képviselő asszony arról, hogyan lehetne javítani a nők szerepvállalását a közéletben. Közleményében leszögezte, hogy nem a női kvótáról akarnak vitatkozni.

Business, kvóta, nő 3.

2011.október 2.

Korábban már áttekintettük mi a helyzet a magasan kvalifikált nők helyzetével a cégek, vállalkozások világában Európában illetve Dél-Amerikában. Vessünk egy pillantást a világ legdinamikusabban fejlődő országára Kínára, mi a helyzet ott – a The Sunday Times Magazine 2011. május 22-i számának “Enter the dragons” című cikkének segítségével.

A válság és a női munkavállalók

2011. szeptember 19.

A magyar politikai életben sokszor halljuk, hogy mennyire fontos (lenne) a nők munkavállalása. A kormány maga is intézkedéseket tesz ennek előmozdítására a részmunkaidő szabályozásának újragondolásával, a gyermekintézmények férőhelyeinek (tervezett) emelésével stb. Az ellenzéki pártok pedig sokszor kérdőre vonják a kormányzatot az intézkedések nem kellő mivolta miatt. Nos nézzük meg mi a helyzet válság idején, vajon mit hoz(hat) a válság Magyarország számára?

Konferencia elé

2011. augusztus 31.

A The Economist 2011. augusztus 20-i száma összeállítást közöl Ázsia demográfiai helyzetéről “The flight from marriage” címmel.

Az írás statisztikai adatok tömegének összehasonlítása és ezek elemzése, a témában nem járatos halandó számára nehezen emészthető illetve megfogható. Összegzésként az azonban elmondható, hogy ugyan Ázsia három nagy régióra bontható, ahol meghatározóan különböznek a kultúrális és vallási szokások és ezek alapján a női szerepek, mégis levonható néhány általánosítás. Egyrészről, hogy a házasság még mindig az legfontosabb társadalmi formáció, amiben az ázsiai nők életüket elképzelik. Másodszor az ázsiai nők általában “felfelé” házasodnak, azaz vagy társadalmilag magasabb osztályba tartozóhoz szeretnének férjhez menni, vagy magasabb iskolai végzettségűnek látják a kívánatos partnert vagy náluk jobb jövedelmi viszonyokkal (keresettel) rendelkezőnek kell lennie a férjnek.

Női identitásról Szt. Erzsébet útján

2011. május 30.

Női identitás Európában Szent Erzsébet útján címmel rendeztek 2011. május 22-én konferenciát Sárospatakon. A konferenciát a Fidesz Magyar Polgári Szövetség, a Polgári Magyarországért Alapítvány és a Magyar Asszonyok Érdekszövetsége rendezte. A meghívott előadók között voltak magyar és külföldi előadók, EP képviselő, a magyar kormány államtitkára, a magyar országgyűlés képviselője. A konferencia végén elfogadásra került a Nőiség 12 pontja és a “nőiség kérdését” illetve annak további képviseletét a konferencia egyik szervezője Ékes Ilona Fideszes országgyűlési képviselő átadta a következő soros EU elnökséget ellátó Lengyelország képviselőinek.

Arról, hogy igazából mi történt a konferencián a magyar újságolvasó vagy tévénéző, internetező eléggé sajátos képet kaphatott.

Business, kvóta, nő 2.

2011. március 1.

Folytatva a témát: mi az oka annak, hogy a nők társadalmi arányukhoz képest csekély számban töltenek csak be vezető poziciót gazdasági vállalkozásoknál. Ajánlanék néhány cikket az elmúlt hetek brit sajtójából.

A The Financial Times 2011. február 16-i londoni kiadása a 10. oldalt külön a témának szenteli: “Women at the Top”. Az oldal “fő” cikke arról szól, hogy a nemek közötti különbség egyre csökken a magas beosztású vállalatvezetők között Braziliában. ‘Gender gap narrows in Brazil’. A megkérdezett női cégvezető egy helyi szállodalánc vezetője Chieko Aoki szerint egyáltalán nem voltak vele ellenségesek a férfi kollégák sőt, inkább kedveztek számára (jobban értékelték, amit csinált a valóságosnál, könnyű kérdéseket kapott stb). Az olvasó meglepőnek találhatja, hogy ugyan a legfelső szinteken a női reprezentáció ma is csak a 2002-es norvég szintet éri el, ugyanakkor olyan iparágakban, mint oljaipar, építőipar, pénzügyi szektor azonos poziciót kezdenek elfoglalni a férfiakkal, feltéve, hogy nem igényelnek különleges elbánást maguknak. Felmerül a szokásos kérdés: család vagy munka? Braziliában könnyen található és elfogadott a háztartási segítség igénybevétele, ezért ez a brazil érdekeltségű cégeknél dolgozó nőknek nem okoz fejfájást. Azoknak azonban, akik multinacionális cégnél dolgoznak és esetleg más országba kell menniük karrierjük folytatásaként már ott tornyosul a társadalmi megszokás problémája: vállalja-e a férj, hogy saját karrierjét feladja vagy azt alárendelje felesége előmenetelének?

Business, kvóta, nő

2011. február 16.

Az elmúlt tíz nap történései közé tartozik, hogy kiderült nem sikerült elegendő aláírást gyűjteni ahhoz, hogy a választási listákon való kötelező női kvótáról népszavazást lehessen kiírni.

Persze, nem csak képviselői kvótanők vannak, hanem üzleti kvótanők is, azaz olyan szabályok, amelyek arról rendelkeznek, hogy az egyes magán vagy állami cégek igazgatóságaiban hány százalékban legyenek jelen a női nem képviselői.

Norvégia

A téma 2004-ben került felszínre, amikor a norvég kormány, konzervatív minisztere úgy határozott, hogy kötelezővé teszi a nők arányát az állami cégek illetve egyes magáncégek igazgatóságában. A jogszabálynak való megfelelésre két év türelmi időt kaptak a cégek, nemteljesítés esetén törölték őket a cégnyilvántartásból. A miniszter úgy érvelt, hogy az egyes cégek igazgatósági tagjai között soknak van többes (két, három vagy akár ennél is több) igazgatósági tagsága, a női vezetői kvalitások kimutathatóan jót tesznek az egyes cégek vállalati eredményeinek, a mai viszonyok között biztosan találni szakmailag és emberileg alkalmas női vezetőt a tagságra és a kötelezés nem különb egyéb, az állam által előírt (pl. statisztikai vagy adó) kötelezésnél.

Kvótanők? Kösz, nem! Vagy igen?

2010. november 23.

Bevallom őszintén, arra vártam, hogy ne nekem kelljen témát választani ide a Női Lobbyba, arra vártam, hogy az az “utcán heverjen”. És igen, rá is akadtam, a téma a blogoszférában hevert az utcán, egy igazi “lerágott csont” képében: Kóvatők, kösz nem! címmel a mandiner.hu-n. Közelebbről szemlélve azonban, a lerágott csonton volt egy kis maradék, ami még szinte érintetlen volt. Gondoltam, akkor tessék, itt az alkalom.

Mandiner.hu-n tehát mcgregor (feltételezem Mr és nem Miss, pláne nem Mrs), arról értekezett, hogy a Nők a pályán egyesület népszavazást szeretne, hogy a pártlisták minden második helyét női képviselőjelölt foglalja el. Mcgregor szerint ez egy “kommersz feminista kezdeményezés”. Továbbá, hogy “ma nagyon trendi támogatni a női kvótát, pedig valójában egy alacsonyszintű, szellemtelen és elvi öngólokkal opráló mozgalom térnyeréséről van szó, amely egy helyeselhető célt – jóakarattal párosult – buta erőszakossággal erőltetett keresztül a világ több politikai részén”.