2019. március 21.
Egy mondattal válaszolhatunk: „The future belongs to the left, not to the right”.
Írta a Wolfgang Münchau a The Financial Times londoni kiadásának 2019. február 25-i cikkében. A liberális irányvonalú lapban időnként megjelennek cikkek, amelyek nem csak aznapiak, hanem sok évre előre megmutatják bizonyos csoportok gondolatait, elképzeléseit a jövőről.
Wolfgang Münchau cikkében összefoglalja, hogy az Európa-párti liberális erők mindannyian újra erőre kapnak, összefognak, a populizmus ugyan éppen a liberalizmus hibájából alakult ki, kapott szárnyra, de ez a siker mulandó. Trump testesíti meg a populizmust, Angela Merkel vezette politika a liberális utat fémjelzi, mely hosszú távon hozza meg jótékony hatásait.
Melyek azok a problémák, amelyeket a liberális politikai vonal nem tudott megoldani? Ilyen a nagyarányú adócsökkentés, amely jelentős vagyoni egyenlőtlenséget okozott a nyugati társadalmakban. A pénzügyi szektor egyre lazább szabályozása, a permanens pénzügyi instabilitás és mindezek következményei: az alacsonyabb jövedelmű munkavállalók létbizonytalanságának kialakulása, egyre magasabb szintje, a technológiai változás következtében a félelem a munkahelyek megszűnésétől, a nyitott migrációs politika.
A liberalizmus pozitív hatásaiként értékelhető a kereskedelmi korlátok lebontása, az emberi jogok védelme, a nyilt társadalom elvének propagálása.
A cikkíró szerint jelenleg a populizmus a migráció ellenes fázisban van – de sem a fal az USA-Mexikói határon, sem a migráció európai nacionalista szempontú elítélése nem fogja megoldani a kérdést és hamarosan helyét átveszi a mesterséges intelligencia és a 4.0 ipari forradalom hatása és kérdései, az egyre súlyosabb elszegényedés és a klímaváltozás.
„The killer policy of the left will be the 70 per cent tax rate proposed by fresh congresswoman Alexandria Ocasio-Cortez. It is not the number that matters, but the determination to reverse a 30-year trend towards lower taxation of very high incomes and profits.” A szerző ezt követően még röviden elemzi a moderált (európai) liberális (közép) helyzetét, amiből nem tud semmiféle következtetést levonni, mert nincsenek megfogható trendek, ugyanakkor azzal zárja írását, hogy “We have entered an age that will favour radicalism over moderation, and the left over the right.” Hát majd meglátjuk, mit hoznak az uniós választások, ezt az írást addig is felfoghatjuk „liberális manifestonak”.