2011. május 30.
Női identitás Európában Szent Erzsébet útján címmel rendeztek 2011. május 22-én konferenciát Sárospatakon. A konferenciát a Fidesz Magyar Polgári Szövetség, a Polgári Magyarországért Alapítvány és a Magyar Asszonyok Érdekszövetsége rendezte. A meghívott előadók között voltak magyar és külföldi előadók, EP képviselő, a magyar kormány államtitkára, a magyar országgyűlés képviselője. A konferencia végén elfogadásra került a Nőiség 12 pontja és a “nőiség kérdését” illetve annak további képviseletét a konferencia egyik szervezője Ékes Ilona Fideszes országgyűlési képviselő átadta a következő soros EU elnökséget ellátó Lengyelország képviselőinek.
Arról, hogy igazából mi történt a konferencián a magyar újságolvasó vagy tévénéző, internetező eléggé sajátos képet kaphatott.
A konferencia híre
A konferenciáról a legteljesebb információt az Országos Sajtószolgálat és ennek alapján a www.demokrata.hu hozta le.
A www.hirado.hu az OS híre alapján egy rövidhírt adott ki, melyben igen szűkszavúan utalt a konferencia témájára, kiemelve az otthon végzett munka meg nem becsült voltát. A konferencián résztvevők közül a lengyel képviselőasszonyt és Ékes Ilona magyar országgyűlési képviselőt említette csak.
A www.galamus.hu híre a konferencia megnevezésén és a résztvevők felsorolásán kívül csak Balog Zoltán államtitkár megszólalását ismertette európai és magyar romastartégia kérdéskörében.
Minimális híradás jelent meg a www.fn.net-en, ahol a Nőiség 12 pontja mellett, főleg azt emelték ki, hogy a családban végzett munka nem kap megfelelő állami/társadalmi megbecsülést, egyéb előadókról, vagy témákról nem esett szó, még Balog Zoltán államtitkár jelenlétéről sem, sem pedig roma ügyekben tett előadásáról.
A www.mindennapi.hu cikke, ismertette a konferencia tényét és résztvevőit, majd írásában gyakorlatilag csak Balog Zoltán előadásával foglalkozott, mellékesen megemlítve a szlovák EP kéviselő kijelentéseit Szt. Erzsébetről, akit példaként kellene ma is követni.
A www.nepszava.hu egy rövid, de lényegretörő cikket közölt, ami a konferencia lényegét összességében jól emelte ki, és ismertette Balog Zoltán előadásának lényegét is.
A Magyar Kurír cikke a legszélesebb terjedelemben ismerteti a konferencián elhagzottakat, közli mind az előadók nevét , mind előadásuk rövid összefoglalóját – egy kivétellel: Balog Zoltánról és a romaügyekben kifejtett álláspontjáról említést sem tesz.
Vizsgálódásuk következtetése az lehet egyrészről, hogy a magyar olvasó nem kapott egységes tájékoztatást a konferenciáról. Az újságírók nem írták le pontosan mi történt egy konferencián, még olyan alapvető tényeket sem közöltek teljeskörűen, hogy a konferencián kik vettek részt. Mondhatnánk azt, hogy súlyoztak, a megjelentek “fontossága szerint”, de ez sem lehet valójában igaz, mert a magyar kormány államtitkára biztosan eléggé magas pozíció ahhoz, hogy minden híradásban megjelenjen, másrészről a magyar országgyűlés képviselője biztosan van olyan súlyú, mint egy más EU ország európa parlamenti képviselője.
További következtetésünk az lehet, hogy a magyar sajtó nem tudja megfelelően elemezni a rendelkezésére bocsátott információt, illetve abból régi, rendszerváltás előtti sémák szerint válogat. Rendszerváltás előtti sémán értem azt, hogy Szt. Erzsébetre utalás már maga egyfajta “negatív” hírré tette az egész konferenciát, vagy nem is említették azt, vagy lényegtelen hír lett az egész konferenciából. Ha a konferenciát “gender” vagy “nemi szerepek” címmel hírdették volna, akkor arról biztosan nagyobb és mélyebb cikkek születtek volna, mert ez egy “mai, modern téma”. Az információ nem megfelelő elemzése pedig nyilvánvaló, hiszen a fenti újságcikkek nem adtak municiót a magyar társadalom számára, hogy ez a téma tovább legyen beszélve, a felvetett problémák pedig megoldásra találjanak.
Mindezek a kérdések feladatot adnak a témát szívügyükként kezelő szakemberek, az olvasók és az újságírók részére ahhoz, hogy a nők helyzete változzon a XXI.-i Magyarországon és Európában.