2014. február 1.
Magyarországon a baloldalon és progresszív nézeteket valló közszereplők között minden magyarországi probléma megoldására valamilyen skandináv megoldást ajánlanak. Oktatási rendszert finn mintára kellene megoldani, a nők részvételét a politikában vagy az üzleti élet felsővezetésében svéd vagy norvég mintára.
A The Financial Times 2014. január 7-én ‘Spirit of Sweden’s labour model survives global crisis intact‘ p.6. betekintést nyújt abba, hogyan működik a dolgozói érdekképviselet és a vállalatvezetés viszonya.
A svéd munkavállalói-munkáltatói viszonyt egy 1938. december 20-án aláírt megállapodás határozza meg ma is. A megállapodás aláírására azért került sor, mert nem voltak a munkaügyi konfliktusok megoldásában segítő írott szabályok. 1938-ban tehát Saltsjöbadenben a szakszervezeti szövetség (LO) és a munkáltatók érdekképviselete alárta a máigható érvényű megállapodást. E szerint a vállalatok vezetőségében a szakszervezet is képviselteti magát, sztrájkra csak az egyeztetések teljes kifulladása után kerülhet sor. Szakszervezeti álláspont szerint a dolgozóknak (és a szakszervezetnek) az jó, ha a vállalkozás sikeres. A LO jelenlegi vezetője Karl-Petter Thorwaldsson szerint a szoros kapcsolattal a szakszervezet és a vállalatvezetősége között többet nyerhetnek, mint vesztíhetnek, a szakszervezetek a növekedésért, a külkereskedelemért dolgoznak.
A globális verseny nagy kihívást jelent ennek a 75 éves rendszernek a fenntartásában, hiszen minden egyes döntés előtt minden felet meg kell hallgatni és meg kell győzni a vállalatvezetés újabb elképzeléseiről, hiszen konszenzus nélkül nem lehetséges dönteni. A szakszervezeti vezető szerint a kialakult renszer továbbra is fenntartható, míg a fiatal munkanélküliek kérdésének megoldása vagy a SAS légitársaság alkalmazottainak ügye épp az egyezmény miatt jutott holtpontra.