2014. június 17.
A magyar sajtó a bulvár illetve a bünügyi rovat hírei között kezelte azt a nemrég napvilágot látott hírt, hogy a brit rendőrség letartóztatott két magyar állampolgárt, mert magyar lányokat csaltak ki Nagy-Britanniába jó kereseti álláslehetőségekkel, majd útlevelüket elvéve, erőszakkal prostitúcióra kényszerítették őket. A média a szenzáció felől közelítette meg az esetet, hasonlóan a korábbi híradásokhoz. A cikkekben egy lényeges kérdésre nem derül fény: ma már a brit rendőrség nem kitartottság vagy üzletszerű kéjelgés miatt indít ilyen esetelekben eljárást, hanem a sokkal súlyosabb büntetési tételekkel fenyegetett emberkereskedelem tényállása alapján.
Néhány éve változott a brit rendőri szemlélet, mely szerint a prostítucióban részt vevőket nem lehet úgy tekinteni, mint akik szabad akaratukból kerülnek ebbe a helyzetbe, és mégha az elején esetleg bele is egyeztek a tevékenységbe később már nincs lehetőségük onnan és akkor kitörni, amikor ők azt szeretnék vagy akarják.
Nem csak a brit rendészeti, bűnüldözési álláspont változot meg.
Ferenc pápa már 2013-ban arról értekezett, hogy a XXI. század legnagyobb problémája a modernkori rabszolgaság, majd 2014 áprilisában Margaret Archert nevezte ki annak a pápai tanácsadó testületnek az élére, mely a Szentszéket látja el társadalmi kérdésekben tanácsokkal.
A 71 éves brit szociológia professzorasszony a The Sunday Times-nak adott interjújában (Grandmother, 71 tackles slave traffickers for the Pope, 2014. április 20.) kifejtette hogy napjaink rabszolgasága rosszabb, mint ami a római korban volt, mert az így fogvatartottaknak nincs még elvi reményük sem arra, hogy valaha is szabaddá válhassanak. Rámutatott szükséges a jogi szabályozás változása, különben nem lehet megfelelően fellépni azok ellen, akik ilyen módon járnak el embertársaikkal szemben. Kifejtette, hogy létrejött egy jó együttműködés a katolikus egyház és a rendőrség között Angliában, ahol a razziákon és rendőrségi bevetéseken például szerzetesnők is részt vesznek, akik a helyszínen talált prostituáltakat gondjaikba veszik, támogatják anyagilag és lelkileg. Előfordultak már olyan esetek, ahol a megnyugtató légkör hatására a prostituáltak olyan nyilatkozatokat tettek, amely döntő volt egyes bűnözői körök elleni sikeres jogi fellépéshez.
Archer professzorasszony részt vett már több rendőri vezetővel való megbeszélésen is, ahol arról értekeztek, melyek azok a szükséges technológiai lépések, melyekkel jobban meg lehet figyelni s így felgöngyölíteni az egyes szervezett bűnözői csoportokat.
A katolikus egyház és a rendőrség kapcsolata nem ad hoc Angliában. 2014 áprilisában “Combating Human Trafficking: Church and law enforcement in partnership” címmel tartottak két napos konferenciát, melyet Vincent Nichols bíboros, Anglia érseke elnökölt, és ahol Theresa May brit belügyminiszter asszony is felszólalt. A konferencia előtt Mrs May és Nichols bíboros közös nyilatkozatot adtak ki, mely “We must all play a part in abolshing slavery” címmel olvasható volt többek között a The Daily Telegraph 2014. április 8-i kiadásában is.
A konferencián a nemzetközi rendőri szervezetek mellett (INTERPOL, EUROPOL stb) mintegy húsz állam rendőri vezetői is megjelentek és kifejezték szándékukat arra, hogy az állami, rendőri és egyházi vezetők és szervezetek szorosabban működjenek együtt a jövőben. Ennek egyik péládja az angol rendőrségen belül létrehozott emberkereskedelmi egység (Human Trafficking Unit), másik pedig a “Szent Márta Csoport” (Santa Marta Group), mely a nemzetközi rendőri vezetőket tömöríti a jobb együttműködés érdekében.
Az állami beavatkozás oldalát tekintve a brit parlament a következő törvényhozási ciklusban fogja tárgyalni a “Modern Rabszolgaság Elleni” törvényjavaslatot, mely nemében az első lesz Európában.
Mindezen eseményekről nem hallani Magyarországon az országos médiában vagy törvényhozói, esetleg jogalkalmazói szinten. A mai napon konferenciát rendezett a Belügyminisztérium az emberkereskedelem európai áldozatainak irányítása és segítése tárgyában. A konferencia végén címben feltett kérdésünkre megkaphatjuk a választ, vajon egy változó világban változatlan-e a magyar gyakorlat és szemlélet?