2019. augusztus 20.
Augusztus 20.-a van. Az államalapítást ünnepeljük. Magyarország születésnapját. Az államalapító Szent István király, aki kereszténnyé tette Magyarországot, ezzel Európa részévé is tette azt. Ugyanakkor az Emberi Erőforrások minisztere az Ősök Napján arról beszél, hogy „mi tudjuk azt, hogy honnan származunk, onnan ahonnan a nap felkél”.
Akkor most mik vagyunk – kérdezi a külföldi: keletiek vagy nyugatiak? Nem értik ezt a keveredő kettősséget. De néha még mi magunk sem értjük ezt.
A Miniszterelnök 2019. június 19-én adott fogadáson arról beszélt, hogy néha naívak vagyunk, ha politikáról van szó. Példaként említette, hogy a magyar hadak 1848-ban megálltak Schwehatnál abban bízva, hogy alkotmányos viselkedésünkre az osztrák fél hasonlóan fog reagálni.
Vajon tényleg naívak vagyunk vagy csak másképp gondolkozunk? Azzal a fejjel gondolkozunk, mint azok aki ott laknak ma is, ahol ‘a nap felkél’.
De hát hogy gondolkoznak azok ott, ahol ‘a nap felkél’. Erre a kérdésre kíváló választ kapunk a The Financial Times: “Formulating values for AI is hard when humans do not agree” (2019. július 22.) cikkéből. John Thornhill szerint a Nyugat értékei és nézetei az elmúlt két évszázadban monopóliumá váltak, minden nemzetközi szabály vagy szerződés ezeket tükrözi: méltányosság, átláthatóság, elszámoltathatóság, személyiségi jogok, a magánszféra sérthetetlensége – hogy csak néhányat említsünk.
A mesterséges intelligencia kialakulásával és annak egyre nagyobb fokú elterjedésével Kína is színre lépett és domináns lett az új megoldások megalkotása során, ezzel saját értékrendjének különbözőségei is platformot kaptak. Kínai szemszögből legfontosabbak, hogy az értékek nyitottak, inklúzívek és adaptálhatóak legyenek, a többség érdekét nézzék és elutasítják a nulla végösszegű játékot. A közös jó épp olyan fontos, mint az egyén jogai.
Vajon tényleg naívak vagyunk vagy csak időnként másképp gondolkozunk, mivel mintáink (értékeink) Keletről hozottak is?