2018. február 10.
A Kossuth Rádió 180 perc című adásában 2018. február 2-án arról kérdezték Orbán Viktor miniszterelnököt, vajon Magyarország miért nem akarja az ENSZ-ben a nemzetközi migrációról szóló dokumentumot támogatni. A miniszterelnök válasza röviden abban foglalható össze, hogy Magyarország nem akar bevándorló országgá válni, hogy az egyezmény aláásná az egyes országok határvédelemhez való jogát, csorbítaná szuverenításukat. Kérdés vannak-e, lehetnek-e más indokok is?
Az ENSZ előrejelzése szerint a kövekező 50 évben nagyszabású népességfogyás fog bekövetkezni a világ számos országában így Japánban, Németországban, a Koreai Köztársaságban, az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban. Ezekben az államokban nem csak a népesség fogy, mert alacsony a születési ráta, hanem a társadalom el is öregszik. Mindezt ellensúlyozhatja a nemzetközi migráció.
A PricewaterhouseCoopers Magyarország elemzésének címe: Ki nézhet munka után első körben az automatizáció miatt? Az elemzés szerint az automatizáció első hulláma a 2020-as évek elejéig fog tartani, mely becslések szerint a munkahelyek 3%-át fogja érinteni, munkaválallói oldalról pedig a női munkavállalók 4%-t, míg a férfi munkavállalók 2%-t érinti majd.
Az automatizáció következő szakaszát a 2020-as évek végéig számítják. Ebben a szakaszban a munkahelyek 19%-as szűnik meg az automatizáció következtében, mely a női munkaerő 23%-t érinti majd, míg a férfi munkaerő 16%-ban fogja sújtani. Az automatizáció harmadik hulláma a 2030-a évek végére a prognózis szerint megszünteti a munkahelyek további 31%-át, mely a női munkavállalók munhaleyeinek a 26%-át, míg a férfiakénak 34%-ban fogja érinteni.
Az elemzés a kor és végzettség szerint úgy becsüli, hogy a magasan kvalifikált munkavállalóknak van kevesebb oka az aggódásra, mint a közepes vagy alacsonyabb végzettséggel rendelkezőknek. Hosszú távon a leginkább a legkevésbé képzettek lesznek kitéve a változásoknak. Életkor szerint az idősebb korosztályok fognak kevesebb eséllyel tudni adaptálódni az új helyzethez és a változások legjobban az alacsony képzettségű férfi munakavállalókat fogják sújtani. Az elemzés példaként a szállítmányozást és a manuális munkaköröket hozza fel, ahol az önvezető járművek megjelenése gyakorlatilag feleslegessé teszi az emberi (human) munkavégzést, munkavállalást. Más elemzések szerint éppen az olyan területek, mint a gyermeknevelés és az idősek ellátása, szociális gondozás nem helyettesíthető automatizációval.
Ha összevetjük a két elemzést felmerül bennünk a kérdés – helytálló-e az ENSZ koncepció? Kelle-e egyáltalán migrácóval pótolni a csökkenő népességszámot, ha a munkahelyek nagy számban fognak megszűnni – és pont azok a népességbeli csoportok fogják legnagyobb számban ezt érezni, akik a nemzetközi migrációban (mindennapi empirikus tapasztalaink szerint) leginkább részt vesznek: az alacsok képzettségű férfiak? Van-e más érv is a nemzetközi migráció ellen, mint az egyes államok szuverenitása vagy a határvédelem nemzeti hatáskörbe tartozása? Megalapozott-e az ENSZ koncepciója mindezek fényében?