Gondolatok március idusán

2011. március 16.

A Nemzeti Múzeum lépcsőjén megtartott miniszterelnöki beszédben újra előkerült az alkotmányozás kérdése. Orbán Vikor azt mondta, hogy “csak akkor leszünk szabadok, ha igazán önmagunk leszünk” és ismertette az alkotmánytervezet azon részét, mely szerint helyreáll a történeti alkotmány jogfolytonossága.

Amikor a készülő új alkotmányról vagy az 1989-ben elkészült alkotmányról beszélnek a politikusok, szakértők állandóan a német alkotmányt, annak elkészültének körülményeit, a német alkotmánybíróság gyakorlátát emlegetik, mint követendő és követett példát.

Agnes Heller, Philosopher: Scapegoat or Footnote?

13 March 2011

Agnes Heller is a lesser known modern philosopher. She has often been described as a member of the Budapest school of philosophy, an acolyte of Lukacs and harbouring a distinctive left-wing perspective. In more recent times, Heller would probably describe herself as a ‘Liberal’, although her liberal credentials are not as deep perhaps as other modern philosophers, such as the late Sir Isaiah Berlin.

Few people outside Hungary would probably have heard of Heller had it not been for the fact that she and four other Hungarian academics stand accused of misusing research grants and are currently under Police investigation in Budapest.

Until the investigation has run its course, it is not possible to say if Heller and the others are innocent or guilty. Heller herself denies all and every charge against her. Indeed, it would be a sad end to her career if the allegations were to be true.

Portré nyugaton

2011. március 9.

A Hetiválasz.hu 2011. március 7-én Orbán Viktor, a magyar tigris címmel ismerteti a Standpoint. magazin 2011. márciusi számában megjelent cikket. A Hetiválasz.hu korrekten ismerteti, gyakorlatilag lefordítja az angol cikket magyarra. A cikkben az olvasó nemigen találhat újdonságot: Fischer Tibor egyrészről felsorolja mindazokat a vádakat, amelyeket szokásosan felhoznak Orbán Viktor ellen, másrészről ezeket nem a szokásos magyarországi érvrendszer mentén próbálja cáfolni. A cikk angolul A Hungarian Democrat Takes on the Old Gard címen a www.standpointmag.co.uk oldalon érhető el.

Mi a közös?

2011. március 9.

A Hetiválasz.hu 2011. március 8-án közölt híre szerint Osztolykán Ágnes LMP-s képviselő, Európából egyedüliként lesz kitüntetettje a “Women of Courage” díjnak, melyet Hillary Clionton fog átadni Michelle Obama jelenlétében. Az újság ismerteti Osztolykán Ágnes eddigi karrierjét.

A The Financial Times 2010. december 28-i híre “Roma struggels to win share of EU cash” Stanly Pignal tollából. A cikk akkor született, amikor médiatörvény miatt felfokozott nemzetközi sajtófigyelem fordult Magyarország felé, maga az FT is több cikket jelentetett meg ebben az időszakban, sőt Orbán Viktor is írt egy saját vélemény cikket. Ebben az időben már napvilágott láttak a magyar kormány ellenvetései a médiatörvénnyel kapcsolatban valamint az uniós elnökségi program is ismertetve lett, benne az európai roma stratégia kidolgozására tett javaslattal. Összességében a cikk jóindulatú, a korábbi Magyarországgal igen ellenséges hangnemet akarta egy kicsit tompítani.

Business, kvóta, nő 2.

2011. március 1.

Folytatva a témát: mi az oka annak, hogy a nők társadalmi arányukhoz képest csekély számban töltenek csak be vezető poziciót gazdasági vállalkozásoknál. Ajánlanék néhány cikket az elmúlt hetek brit sajtójából.

A The Financial Times 2011. február 16-i londoni kiadása a 10. oldalt külön a témának szenteli: “Women at the Top”. Az oldal “fő” cikke arról szól, hogy a nemek közötti különbség egyre csökken a magas beosztású vállalatvezetők között Braziliában. ‘Gender gap narrows in Brazil’. A megkérdezett női cégvezető egy helyi szállodalánc vezetője Chieko Aoki szerint egyáltalán nem voltak vele ellenségesek a férfi kollégák sőt, inkább kedveztek számára (jobban értékelték, amit csinált a valóságosnál, könnyű kérdéseket kapott stb). Az olvasó meglepőnek találhatja, hogy ugyan a legfelső szinteken a női reprezentáció ma is csak a 2002-es norvég szintet éri el, ugyanakkor olyan iparágakban, mint oljaipar, építőipar, pénzügyi szektor azonos poziciót kezdenek elfoglalni a férfiakkal, feltéve, hogy nem igényelnek különleges elbánást maguknak. Felmerül a szokásos kérdés: család vagy munka? Braziliában könnyen található és elfogadott a háztartási segítség igénybevétele, ezért ez a brazil érdekeltségű cégeknél dolgozó nőknek nem okoz fejfájást. Azoknak azonban, akik multinacionális cégnél dolgoznak és esetleg más országba kell menniük karrierjük folytatásaként már ott tornyosul a társadalmi megszokás problémája: vállalja-e a férj, hogy saját karrierjét feladja vagy azt alárendelje felesége előmenetelének?

Business, kvóta, nő

2011. február 16.

Az elmúlt tíz nap történései közé tartozik, hogy kiderült nem sikerült elegendő aláírást gyűjteni ahhoz, hogy a választási listákon való kötelező női kvótáról népszavazást lehessen kiírni.

Persze, nem csak képviselői kvótanők vannak, hanem üzleti kvótanők is, azaz olyan szabályok, amelyek arról rendelkeznek, hogy az egyes magán vagy állami cégek igazgatóságaiban hány százalékban legyenek jelen a női nem képviselői.

Norvégia

A téma 2004-ben került felszínre, amikor a norvég kormány, konzervatív minisztere úgy határozott, hogy kötelezővé teszi a nők arányát az állami cégek illetve egyes magáncégek igazgatóságában. A jogszabálynak való megfelelésre két év türelmi időt kaptak a cégek, nemteljesítés esetén törölték őket a cégnyilvántartásból. A miniszter úgy érvelt, hogy az egyes cégek igazgatósági tagjai között soknak van többes (két, három vagy akár ennél is több) igazgatósági tagsága, a női vezetői kvalitások kimutathatóan jót tesznek az egyes cégek vállalati eredményeinek, a mai viszonyok között biztosan találni szakmailag és emberileg alkalmas női vezetőt a tagságra és a kötelezés nem különb egyéb, az állam által előírt (pl. statisztikai vagy adó) kötelezésnél.

Korrupció ellenesség angol módra

A The Daily Telegraph híre szerint a brit kormány újra beterjeszti az előző munkáspárti kormány által már elkészített “anti-korrupciós” törvénytervezetet. Ken Clarke igazságügy miniszter szerint a korrupció minden gazdaságnak rosszat tesz, nem csak a brit gazdaságnak és a korrupció ellen nem csak a harmadik világ országaiban, hanem a világ vezető gazdaságaiban is küzdeni kell. A … Read more

Néhány szóban 3.

2011. január 12. Legutóbb azt írtam, hogy akik a médiatörvény kapcsán kongatták a vészharangot, azok “egypárt rendszerben gondolkodnak”. A Heti Válasz a Der Spiegelnek adott interjúja alapján idézi Konrád Györgyöt, aki szerint: “… amint egykoron a szamizdat, ma az internetes világ lesz képes arra, hogy nevetségessé tegye az április óta regnáló rezsimet.” Az idézet magáért … Read more

Nemzetközi visszhang a sajtótörvény ügyében

2011. január 10.

Hetek óta másról sem szólnak a rádiók, tévék, szóbeli és írott elemzések, hogy a magyar médiatörvény mennyire ellene van a demokratikus szabályoknak, a jogállamnak. Nemcsak itthon szólt erről minden és mindenki, hanem a külföldi sajtó és média is élénken véleményt nyilvánított.

Azt gondolom, hogy a probléma gyökere – azaz a félreértés alapja ott van, hogy akik a vészjeleket kezdték küldözgetni és meghúzták a vészharangot, azok egypárt renszerben gondolkodnak. Mondhatnám azt is, hogy nem gondolkodnak demokratikusan. Számukra országgyűlés, kormány, párt szinoníma. Ahogy az is volt 1989 előtt. A Párt döntést hozott egy belső zárt ülésen, amiről vagy kiadtak valami közleményt vagy nem. A Párt döntése alapján és ahhoz teljes mértékben ragaszkodva a kormány is hozott döntéseket, jogszabályokat és végső esetben a parlament is összeült és a Párt döntésének megfelelően a kormány által előterjesztett ügyeket megszavazta. Nem volt senkinek kétsége a dolog végkimenete felől. A legfontosabb az eljárásban a Párt döntése volt. A parlament az 1980-as évek végére évente kétszer tartott ülést kb 2-3 napig, amikor elfogadták a költségvetést illetve a zárszámadást. Évente ebben az időszakban 4-5 törvény született. Törvénymódosításra törvényerejű rendeletet hoztak, amely nem tartozott a parlament hatáskörébe.

Kvótanők? Kösz, nem! Vagy igen?

2010. november 23.

Bevallom őszintén, arra vártam, hogy ne nekem kelljen témát választani ide a Női Lobbyba, arra vártam, hogy az az “utcán heverjen”. És igen, rá is akadtam, a téma a blogoszférában hevert az utcán, egy igazi “lerágott csont” képében: Kóvatők, kösz nem! címmel a mandiner.hu-n. Közelebbről szemlélve azonban, a lerágott csonton volt egy kis maradék, ami még szinte érintetlen volt. Gondoltam, akkor tessék, itt az alkalom.

Mandiner.hu-n tehát mcgregor (feltételezem Mr és nem Miss, pláne nem Mrs), arról értekezett, hogy a Nők a pályán egyesület népszavazást szeretne, hogy a pártlisták minden második helyét női képviselőjelölt foglalja el. Mcgregor szerint ez egy “kommersz feminista kezdeményezés”. Továbbá, hogy “ma nagyon trendi támogatni a női kvótát, pedig valójában egy alacsonyszintű, szellemtelen és elvi öngólokkal opráló mozgalom térnyeréséről van szó, amely egy helyeselhető célt – jóakarattal párosult – buta erőszakossággal erőltetett keresztül a világ több politikai részén”.