2011. február 16.
Az elmúlt tíz nap történései közé tartozik, hogy kiderült nem sikerült elegendő aláírást gyűjteni ahhoz, hogy a választási listákon való kötelező női kvótáról népszavazást lehessen kiírni.
Persze, nem csak képviselői kvótanők vannak, hanem üzleti kvótanők is, azaz olyan szabályok, amelyek arról rendelkeznek, hogy az egyes magán vagy állami cégek igazgatóságaiban hány százalékban legyenek jelen a női nem képviselői.
Norvégia
A téma 2004-ben került felszínre, amikor a norvég kormány, konzervatív minisztere úgy határozott, hogy kötelezővé teszi a nők arányát az állami cégek illetve egyes magáncégek igazgatóságában. A jogszabálynak való megfelelésre két év türelmi időt kaptak a cégek, nemteljesítés esetén törölték őket a cégnyilvántartásból. A miniszter úgy érvelt, hogy az egyes cégek igazgatósági tagjai között soknak van többes (két, három vagy akár ennél is több) igazgatósági tagsága, a női vezetői kvalitások kimutathatóan jót tesznek az egyes cégek vállalati eredményeinek, a mai viszonyok között biztosan találni szakmailag és emberileg alkalmas női vezetőt a tagságra és a kötelezés nem különb egyéb, az állam által előírt (pl. statisztikai vagy adó) kötelezésnél.